Introvertált másnaposság

 Ha introvertált vagy, akkor ismerős lesz a következő szituáció. A családoddal vagy, akiket egyébként szeretsz és szívesen is töltöd velük az időt, de csak egy bizonyos ideig. Ezután a meghatározott időkeret után, már szükséged van a nyugira. Most képzeld el azt, hogy nem kapod meg a vágyott magányt, egyre feszültebb vagy, menekülőre fognád, de a többség csak nem akarja abbahagyni a sztorizgatást és lemeríthetetlennek tűnnek! Te pedig akármennyire is szeretnéd, képtelen vagy szabadulni. Egy intro számára ez maga a pokol.

Fotó: Canva.com

 

Ugyanis mi, intrók úgy vagyunk “huzalozva”, hogy csak egy maximális szintig bírjuk elviselni a társaságot, a csevegést és a hangos zajokat. Míg az extro társaink lubickolnak ezekben a szituációkban, mi egy darabig bírjuk, aztán már inkább kínszenvedés, mint móka. Ha pedig túl megyünk ezen a limiten, mert nem ismerjük még eléggé a határainkat vagy mert nem tanultunk meg nemet mondani másoknak, akkor azzal ártunk magunknak. Nullára merítettük az energiakeretünket, és már egy egyszerű feladat is erőnkön felüli teljesítményt követel. Ekkor következik be az introvertált másnaposság.

HOGYAN TUDOD FELISMERNI, HOGY INTROVERTÁLT MÁSNAPOSSÁGOD VAN?

Először is a fizikai tüneteket fogod észrevenni magadon, amelyek nagyon hasonlítanak a pánikrohamokhoz. Ha volt már ilyenben részed, akkor tudod, hogy nem kellemes, és igyekszel elkerülni. Amikor erődön felül teljesítesz, fejfájást, szédülést, izzadást fogsz tapasztalni. Úgy érzed, hogy nem kapsz rendesen levegőt és mindjárt elájulsz. Automatikusan keresni kezded a menekülő útvonalat, de lévén hogy introvertált vagy, mindjárt egyszerre többet is. Amint lehet szabadulni szeretnél az adott helyzetből, legyen az egy munkahelyi party, amin egyébként jól érezted magad, vagy egy családi összejövetel, amelyhez valóban volt kedved. Még az elején. Amikor volt hozzá kellő energiád. Most pedig már csak arra vágysz, hogy otthon legyél.
EGYEDÜL.

 

Abban az esetben, ha ez nem jön össze, a testi tüneteken kívül megjelennek a mentális gondok is, mint a negatív és romboló belső monológ. Az introkra egyébként is jellemző, hogy rengetek gondolat kavarog a fejükben és hajlamosak az egész napot “átbeszélni magukkal”. Ilyenkor nem árt, ha ez a beszéd biztató és megerősítő, nem pedig lehúzó és becsmérlő.
Ismerősen hangzanak ezek a mondatok?

 

Nem vagyok normális.
Mindenki más jól érzi magát, mi a baj velem?
Bunkó vagyok másokkal, pedig csak csevegni szerettek volna velem. Nem is érdemlem meg, hogy még egyszer hozzám szóljanak.
Lehet, hogy másoknak van igazuk, és tényleg antiszociális vagyok?

 

NE HIGGY ENNEK A HANGNAK! Nem vagy antiszociális, egy korábbi posztban tisztáztuk, hogy miért. Egészen egyszerűen annyi történt, hogy lemerültél. Mint az autó, amiből kifogyott a benzin. Az sem gurul tovább üres tankkal, de attól még nem romlott el.

 

TANULD MEG, MIT TEHETSZ ILYEN HELYZETBEN ÉS HOGYAN LEHETSZ JOBBAN!

 

Introvertáltként a létezésed alap feltétele, hogy el tudj vonulni valahová, ami csak a tiéd. Ha van rá lehetőséged, alakíts ki egy csendes zugot, ahová egyedül neked van bejárásod és formáld az ízlésed szerint. Amennyiben nincs, mert mondjuk koleszban élsz vagy otthon mással is megosztod a szobád, és nincs mód máshová menni, használd a fejhallgatót! A lényeg az, hogy zárd ki a külvilágot és csak magaddal, a belső világoddal foglalkozz! Ameddig szükséges. De már tíz perc is csodákra képes. Hidd el, ha nem használod ki, nagyon hamar megtanulják az extrovertáltak is, hogy békén hagyjanak egy időre, mert ilyenkor igazi szívatógépek tudnak lenni az intrók. Tapasztalat.

Tehát, ha meg van a kuckód, vonulj el és töltődj!

 

MILYEN JELEI VANNAK AZ INTROVERTÁLT MÁSNAPOSSÁGNAK?

A felsoroltakon kívül, még számos más is utalhat arra, hogy pirosan villog az aksid. Nézzük, mik is ezek! 

Minden az agyadra megy

De még a legapróbb dolgok is, mint hogy leejtesz valamit, ami egyébként nem törik egészen odáig, hogy valaki hangosan rág melletted. Ilyenkor szarkasztikussá válhatsz vagy sírni kezdesz. 

Döntésképtelenné válsz

Olyannyira, hogy egy rutin döntést sem vagy képes megtenni. Fehér vagy fekete? Pizza vagy tészta? Úgy érzed, az agyad képtelen mozogni és választani. 

Nem gondolkodsz tisztán

Látod, hogy beszélnek körülötted vagy hozzád, de nem érted, hogy mit. Mozog az emberek szája, de gőzöd sincs, mi jön ki rajta. Nehezebben fogod fel a körülötted zajló történéseket. Mintha újra és újra el kellene olvasnod ugyanazt a mondatot. 

Más lesz a beszéded

Hosszabb időbe telik, mire megfogalmazol egy mondatot, és az is előfordul, hogy időnként kiesnek szavak a fejedből. Tudod, mit akarsz mondani, de nem jut eszedbe a szó, helyette inkább körülírod vagy elmutogatod. 

Depressziós leszel és szorongsz

Attól, hogy mások mit gondolnak rólad, amiért már megint hamarabb jöttél el egy eseményről. Ilyenkor a belső monológ még inkább felerősödik és negatív spirálba kerülsz, amiből keservesen tudsz csak kievickélni. 

Nem vagy önmagad

Olyannyira nem, hogy ez másoknak is feltűnik.

Ha ezeket tapasztalod, valószínű elfáradtál és regenerálódásra van szükséged. Ne félj nemet mondani egy újabb esti kimozdulásra vagy egy hétvégi túrára! Nem leszel önző, ha magadra figyelsz. Így működsz ezt neked is és a környezetednek is meg kell értenetek. Introként hajlamosabbak vagyunk a kiégésre, ennek elkerülésére pedig az egyedül töltött idő a legjobb módszer. Ilyenkor arra összpontosítasz, amit szeretsz. Lehet ez egy kreatív hobbi, meditálás, kertészkedés vagy csak a plafon bámulása. A lényeg, hogy felfrissítsen.